Tanulási nehézségek

Létrehozva . Írta:

A tanulási nehézség okai

A tanulási nehézségnek számos oka lehetséges. Ilyen nehézség a diszlexia, mint részképesség zavar.

A diszlexia fajtái

Beszélhetünk fejlődési diszlexiáról és másodlagos vagy szerzett diszlexiáról. A fejlődési diszlexia esetén olyan olvasási zavarról beszélhetünk, ami nem vezethető vissza sem az iskolai környezetre, sem az értelmi szintre. A szerzett diszlexiát viszont a környezeti tényezők alakítják ki, mint például a rossz olvasás tanítási módszer vagy a hátrányos szociális helyzet.

A diszlexia tünetei

A gyermeknek nehézséget okoz a leírt szavak felismerése, és az olvasott szövegek megértése. Nyelveket nehezen tanul. A diszlexiára való hajlam öröklődhet. Okozója lehet például a születés során szerzett apró károsodások is. 9-10 éves kor körül diagnosztizálható megfelelően. Gyakori jelenség, hogy a tanulási zavar az írás és a számolás területét is érinti. Fontos a zavar felismerése és egy komplex fejlesztő program elkezdése.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) hatása a tanulásra

Tanulási nehézséggel küzdenek a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar-ral rendelkező gyerekek is, hiszen a feledékenység és figyelemzavar megnehezíti tanulásukat.

Mikor érdemes a tanulási nehézségekkel gyermekpszichológus szakemberhez fordulni?

Ezen tünetek esetében indokolt gyermekpszichológus felkeresése, aki szakmai hozzáértésével, a szülővel és annak gyermekével folytatott közös munkájával segít visszaállítani a család harmóniáját.

Beilleszkedési zavarok

Létrehozva . Írta:

Mi okozhatja a beilleszkedési problémákat?

A beilleszkedési problémákat számos helyzet hozhatja létre. Az egyik a gyermek alul szocializáltsága, tehát otthon nem volt lehetősége a helyénvaló szociális viselkedések elsajátítására, így az óvodai, illetve iskolai környezetben nem tudja az elvárt társas viselkedést hozni. A másik helyzet, ha valamilyen részképesség és/vagy észlelési zavarban szenved. Ilyenkor lényeges gyermekpszichológussal diagnosztizáltatni a gyermeket, hogy kiderüljön, mely területen igényel a gyermek fejlesztést az iskolában. Az észlelési zavart, érdekes módon nem mindig tudják kiszűrni az óvodákban a megfelelő vizsgálati eszközök hiányában. Más esetekben, amiről keveset beszélnek, a magas értelmi intelligenciából fakadó beilleszkedési nehézség. Amikor a gyermek unatkozik, hiszen számára nem kihívás a tanítónéni által adott feladat, és ezért érdekesebb tevékenységek felé fordul, zavarva a többiek munkáját. Ez a helyzet akkor is előállhat, ha a gyermek részképesség zavarban szenved.

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, azaz az ADHD

Beilleszkedési nehézséget okozhat egy neurológiai természetű fejlődési rendellenesség, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, angol rövidítése ADHD, amit helytelenül részképesség zavarnak, fogyatékosságnak vagy betegségnek tartanak. Jellemző az ilyen gyermekre a figyelemzavar, amit gyenge impulzuskontroll, feledékenység és hiperaktivitás kísér. A pedagógusok és szülők többsége hiperaktívnak nevezik az ilyen gyerekeket, ami pontatlan megnevezés, hiszen létezik hiperaktivitás figyelemzavar nélkül is. Az ADHD-s gyerekek között lehetnek átlagos, magas vagy éppen átlag alatti értelmi képességű gyerekek is.

Mikor érdemes a beilleszkedési nehézségekkel gyermekpszichológushoz fordulni?

Ezen tünetek esetében indokolt gyermekpszichológus felkeresése, aki szakmai hozzáértésével, a szülővel és annak gyermekével folytatott közös munkájával segít visszaállítani a család harmóniáját.