Az óvoda másodlagos szocializációs közeg, ahol nem csupán gyerekmegőrzés történik, mint ahogy azt sok szülő gondolja. Ebben a csoportos közegben megtanulják a gyerekek, hogy hogyan szokás viselkedni a különféle helyzetekben, biztosítva ezáltal a későbbi sikeres beilleszkedés lehetőségét. Az egyes helyzetek által szociális készségeik és fizikai képességeik fejlődnek. A felnőtt társadalmunk minősége és jövője másodsorban az óvodai és iskolai nevelésen dől el, ezért lényeges a kiváló szakemberi és anyagi erőforrás biztosítása ezen intézményeknek. Ez egy hosszú távú befektetés, ami többszörösen megtérül és egy nemzet sorsát határozza meg.

Az óvoda területére lépve semmi szokatlant nem tapasztal az ember, átlagos óvodának tűnik az épületével és az udvarával. Azonban ahogy egyre jobban szemügyre veszi az ember az óvodai történéseket, a különbség egy átlagos óvodához képest ordító. Az épületbe belépve nagy szeretettel fogad az intézményvezető, akinek német kollégám bemutat és elmondja látogatásom okát, majd engedélyt kapok az óvoda teljes megismerésére.

Az óvoda területén férfi óvodapedagógusok és helperek is megtalálhatók. Mondanom sem kell, hogy mennyire fontos a férfi modell a gyerekeknek egy ilyen szocializációs közegben. Rögtön bevillant, hogy mennyire imádták a gyerekek a férfi jelenlétet az óvodában, ahol korábban dolgoztam. Kár, hogy ez a pálya teljesen elnőiesedett a legtöbb országban. A helperek fiatal felnőtt korban lévő segítők, akik tanulmányaik során itt töltik gyakorlatukat. Vidámak, tele lelkesedéssel és energiával. Büszkén mutatják meg az óvoda konyháját, ahol helyben főz egy szakács. Korábban hozatták az ételt, de pályáztak, és sikerült létrehozni egy olyan konyhát, ahol a gyermekek kiváló minőségű, helyben készült ételeket ehetnek. Elérkeztünk a második jó ponthoz. A kiváló táplálék rendkívül fontos a fejlődésben lévő gyerekeknek. Mellesleg megtaníthatjuk nekik a különféle zöldségeket, gyümölcsöket stb. és az azokból készített ételeket. Hogy miért említem ezt? Azért, mert a legtöbb óvodában előre elkészített, gyenge minőségű ételeket szolgálnak fel, amit gyakran még az óvodapedagógusok sem esznek meg.

Beljebb kerülve szembetűnik, hogy az épület belsejében a helyiségek sugarasan vannak elrendezve. Tehát középen van egy nagyobb terület, amiből nyílnak a szobák, játszó helyiség, tornaterem, gyereklabor stb. Vannak előre meghatározott közös programjaik a nap során és szabadfoglalkozás, ahol a gyerekek hatalmas önállóságról tesznek tanúbizonyságot. Összehasonlításként egy átlagos óvodában a történések a következők. Előre eltervezett programok; közös torna, közös udvari játék, közös benti foglalkozás. Mindent utasításra kell csinálni, tehát megmondja a pedagógus, hogy mikor mit és hol csinálhatnak a gyerekek. Ezzel szemben ezek a gyerekek szabadon járnak-kelnek a szabadfoglalkozás idejében az óvodában. Egyesek a tornateremben játszanak, mások az udvaron szaladgálnak, mások a közös játszó szobában játszanak stb. Elérkezünk az egyik csoportba, ahol rögtön megismerkedünk az óvoda újításával! Közben bejön egy 4 éves gyerek, aki tölt magának egy pohár vizet egy óriás kancsóból, majd miután ivott, odamegy egy táblához, bejelöli, hogy hová megy játszani és távozik. A gyerekek felelősek és önállóak. De mi is az a jelölő tábla? Egy olyan eszköz, ami minden szobában megtalálható. Az óvoda összes helyiségét tartalmazza, valamint az összes gyerek fényképét csipeszen. A gyerek megtanítható arra, hogy használja. Így elég csak egy pillantás a táblára és a pedagógus tudja, hogy hol van a gyerek az óvodán belül. Felügyelet? Vannak szabályok. Például minimum kettő gyerek kell, hogy legyen egy helyiségben. Az udvaron minimum három, és 10 fő felett kötelező a pedagógusnak is kint lenni velük. Természetesen a gyerekek hamar megtanulták összeszervezni maguknak a társakat a helyekre. Működik a rendszer? Igen, kapom a választ, már két éve működik kiválóan. A gyerek sok mindenre megtanítható, csak szeretni és nevelni kell. Ez mindig is így volt. Csak bizonyos helyeken nem emlékeznek erre.

Az óvodás évek vége felé játékos iskolai felkészítésben részesülnek a gyerekek, valamint komplett fénykép albumot kapnak a legjobb történésekkel emlékbe. Belenézve egy ilyen albumba nyilvánvalóvá válik a gyerekközpontú nevelői attitűd. Nem a gyerek van az óvodáért, hanem fordítva.

Lelkierő – pszichológiai szolgáltatás

Budapest II. kerület Szász Károly utca 1.

Telefon: +36-30-438-8983

E-mail: lelkiero@yahoo.com

Érdekes kérdés, hogy hogyan küzdenek meg az ikrek a hasonlósággal egy individualista és egy kollektivista társadalomban. Hiszen egy kollektivista társadalomban a kollektíva fontosabb, mint az egyén. Ebből kifolyólag a hasonlóság gyötrőbb lehet egy individualista társadalomban. Ráadásul az ikerség, mint olyan sokkal elviselhetőbb egy olyan távol keleti társadalomban, ahol sorsként fogják fel a helyzetet, nem csupán ikerségként. Bizonyos kultúrákban szerencsét hozóként és a betegségek elűzőjeként tekintenek rájuk.

Valószínűleg a másik iker, mint környezeti hatótényező erőteljesebb befolyással bír, mint egy nem iker testvér, létrehozva egy közös erőteret. Ez az erőtér női ikerpároknál nagyobb lehet, mert a nők érzelmi intelligenciája (EQ) alapvetően nagyobb, mint a férfiaknak. Ezen fogalmon belül az empátia és az érzelmek kezelése tekintetében. Az EQ kialakulásában a korai anya-csecsemő interakció, valamint az apa jelenléte a családban döntő jelentőségű. Az anya-csecsemő interakció eltérő a fiú és lány csecsemők esetében. Ez független az ikerségtől.

Az ikerség kereszt, amellyel minden ikerfél az idők folyamán megtanul együtt élni. Az ikrek tökéletes hasonlósága a legtöbb szülőből azt váltja ki, hogy ugyanúgy kell a gyermekeket öltöztetni. Ez ellen a legnagyobb lázadás az individualista társadalmakban a serdülőkorban jelentkezik. Valószínűleg itt csúcsosodik ki az iker probléma. Hol teljesen azonosan, hol teljesen eltérően öltözködnek, keresve önmagukat az azonosságban.

Az egypetéjű ikrek tükörként szolgálnak egymásnak, mert DNS állományuk, és valószínűsíthető azonos szocializációs közegük ezt hozza létre. Ez az erőtér minden résztvevő felet érzékenyen érint. A depresszió esetében, ha az anya korábban a terhesség előtt depressziós volt, a gyermek is egyfajta depressziós hajlamot fog örökölni, mely a negatív környezeti történésekre kialakíthatja a depressziót, de egypetéjű ikreknél ilyenkor mindkét félnek örökölnie kell a hajlamot. Így, ha az egyik fél az ikrek közül depresszióssá válik, és a másik nem, ez egy eltérő környezeti hatásnak tudható be, amit a másik (vagy többi) fél nem kapott meg. Ha az ikrek együtt vannak, erőteljesebb hatást kapnak depressziós iker testvérüktől, mert külsőleg majdnem azonosak. Ugyanis környezetünk és a benne élők folyamatosan hatást gyakorolnak ránk. Így, ha az egyik iker depresszióssá válik, a másikat ez érzékenyebben érinti, és ő is könnyen depresszióssá válhat.

A tanulási nehézségnek számos oka lehetséges. Ilyen nehézség a diszlexia, mint részképesség zavar.

A diszlexia fajtái

Beszélhetünk fejlődési diszlexiáról és másodlagos vagy szerzett diszlexiáról. A fejlődési diszlexia esetén olyan olvasási zavarról beszélhetünk, ami nem vezethető vissza sem az iskolai környezetre, sem az értelmi szintre. A szerzett diszlexiát viszont a környezeti tényezők alakítják ki, mint például a rossz olvasás tanítási módszer vagy a hátrányos szociális helyzet.

A diszlexia tünetei

A gyermeknek nehézséget okoz a leírt szavak felismerése, és az olvasott szövegek megértése. Nyelveket nehezen tanul. A diszlexiára való hajlam öröklődhet. Okozója lehet például a születés során szerzett apró károsodások is. 9-10 éves kor körül diagnosztizálható megfelelően. Gyakori jelenség, hogy a tanulási zavar az írás és a számolás területét is érinti. Fontos a zavar felismerése és egy komplex fejlesztő program elkezdése.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) hatása a tanulásra

Tanulási nehézséggel küzdenek a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar-ral rendelkező gyerekek is, hiszen a feledékenység és figyelemzavar megnehezíti tanulásukat.

Mikor érdemes a tanulási nehézségekkel gyermekpszichológus szakemberhez fordulni?

Ezen tünetek esetében indokolt gyermekpszichológus felkeresése, aki szakmai hozzáértésével, a szülővel és annak gyermekével folytatott közös munkájával segít visszaállítani a család harmóniáját.

A beilleszkedési problémákat számos helyzet hozhatja létre. Az egyik a gyermek alul szocializáltsága, tehát otthon nem volt lehetősége a helyénvaló szociális viselkedések elsajátítására, így az óvodai, illetve iskolai környezetben nem tudja az elvárt társas viselkedést hozni. A másik helyzet, ha valamilyen részképesség és/vagy észlelési zavarban szenved. Ilyenkor lényeges gyermekpszichológussal diagnosztizáltatni a gyermeket, hogy kiderüljön, mely területen igényel a gyermek fejlesztést az iskolában. Az észlelési zavart, érdekes módon nem mindig tudják kiszűrni az óvodákban a megfelelő vizsgálati eszközök hiányában. Más esetekben, amiről keveset beszélnek, a magas értelmi intelligenciából fakadó beilleszkedési nehézség. Amikor a gyermek unatkozik, hiszen számára nem kihívás a tanítónéni által adott feladat, és ezért érdekesebb tevékenységek felé fordul, zavarva a többiek munkáját. Ez a helyzet akkor is előállhat, ha a gyermek részképesség zavarban szenved.

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, azaz az ADHD

Beilleszkedési nehézséget okozhat egy neurológiai természetű fejlődési rendellenesség, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, angol rövidítése ADHD, amit helytelenül részképesség zavarnak, fogyatékosságnak vagy betegségnek tartanak. Jellemző az ilyen gyermekre a figyelemzavar, amit gyenge impulzuskontroll, feledékenység és hiperaktivitás kísér. A pedagógusok és szülők többsége hiperaktívnak nevezik az ilyen gyerekeket, ami pontatlan megnevezés, hiszen létezik hiperaktivitás figyelemzavar nélkül is. Az ADHD-s gyerekek között lehetnek átlagos, magas vagy éppen átlag alatti értelmi képességű gyerekek is.

Mikor érdemes a beilleszkedési nehézségekkel gyermekpszichológushoz fordulni?

Ezen tünetek esetében indokolt gyermekpszichológus felkeresése, aki szakmai hozzáértésével, a szülővel és annak gyermekével folytatott közös munkájával segít visszaállítani a család harmóniáját.

Magatartási zavarról akkor beszélhetünk a gyermekpszichológiában, ha a gyerek viselkedése olyan irányban változik meg, ami a környezetében élők számára furcsává, megterhelővé válik. Ide tartoznak például a pszichoszomatikus megbetegedések, amelyek lelki okokra visszavezethető testi megbetegedések.

A magatartászavar jelei

A beszédzavarok, úgy mint hadarás, dadogás. Olyan szokások, mint például a körömrágás, a hajtépegetés, az agresszió formái, a test valamely részének bizarr mozgatása, például vállak felhúzogatása, a has ismétlődő behúzása, hunyorgás vagy a fej ritmikus, furcsa mozgása. Ide tartoznak az alvás zavarai is, az éjszakai bepisilés, alvajárás. A táplálkozás zavarai, úgymint kóros lesoványodás, elhízás, hánytatás, pszichés hányás.

Mikor érdemes a magatartási zavarral gyermekpszichológushoz fordulni?

Ezen tünetek esetében indokolt gyermekpszichológus felkeresése, aki szakmai hozzáértésével, a szülővel és annak gyermekével folytatott közös munkájával segít visszaállítani a család harmóniáját.